Kicsit kevés időnk volt mostanában foglalkozni a bloggal, mivel nagy volt a boldogság, hogy együtt lehetünk, így próbáltunk minden időt kihasználni, és együtt tölteni. Az első héten Apu szabadságon volt, így valóban szinte minden időt velünk töltött.

Én tudtam készülni a vizsgámra, ami mint Damoklész kardja lebeg a fejem felett. Ezután jött a fekete leves, mert kiderült, hogy ezen a héten nem csak dolgoznia kell, hanem délelőttönként oktatásra is kell mennie, így a napi 8 óra munkából, kb. 10 lett. Ezen a héten már nagyon sokat vagyunk egyedül a Danussal. Vannak napok, mikor olyan, mint egy kis angyal. Viszont vannak nehéz napjaink is. Ami viszont nagyon pozitív, hogy már "szinte" egész éjjel alszik. Általában egyszer kell felkelni hozzá hajnali 3 körül. Úgy hogy az éjszakáink is egész jól alakulnak mostanság.

Sajnos az életemet egy egészségügyi probléma is megkeseríti, ami fájdalommal ugyan nem jár, de elég kellemetlen. És ebből kifolyólag akadnak időszakok, mikor nem tudok a Babóval lenni. Eddig több mindennel is próbálkoztunk (a szopiztatás miatt ezek a megoldási lehetőségek leredukálódtak), de sajnos még nem találtunk rá megoldást. Remélem hamar megoldódik, mivel így nem tudok 100 %- osan a Babó mellett lenni.

Szóval most próbára teszi az idegeimet a vizsga, ez az egészségügyi dolog, a Danus időnkénti rossz napjai (de ez a legkevésbé), és sajnos még Aput is nélkülöznünk kell :( :( :(

Mai napon kaptuk meg az első védőoltásokat, amit a Babó nagyon hősiesen viselt..délutánig. Sajnos azóta folyamatosan sír. Csak a kezemben nyugszik meg...:) Ami ha úgy nézem dicséret rám nézve, hogy van egy apró emberke, aki a kezemben nyugalomra talál. Viszont egy kicsit fárasztó is. De remélem, hogy ez a rossz kedv csak egy délutánra szól, és holnap már újra kiegyensúlyozott lesz a kisfiam. Egy kézzel kihívás gépelni...:) mivel most is a kezemben alszik. Amúgy nagyon kiegyensúlyozott baba. Készülök a lázcsillapító kúppal, mivel azt tanácsolták, hogy ha nem is lázas, attól még adhatok neki, mivel nyugtató hatású. Azt hiszem ma erre nagy szükségünk lesz! Kész kihívás volt hosszába félbe vágni a kúpot,de sikerült, és a másik fele is használható :)

Már egyre többet mosolyog, és szeret játszani. Kezdi felfedezni a kezeit, rájön, hogy meg tud lökni tárgyakat, amik csörögnek :) Lett egy jó barátja is, a kiságy rácsvédőjén van egy kutyus, vele szokott beszélgetni. Nagyon aranyosan gügyög neki :) Egyre aranyosabb, és okosabb, és én lassan kezdem tényleg felfogni, hogy anya lettem :) És csodálatos érzés...